Magas állami kitüntetéssel ismerték el vezérigazgatónk munkáját

Szári Zsolt életútja

Iskolai tanulmányait szülővárosában, Kaposvárott végezte a Mezőgazdasági Főiskolán, ahol 1988-ban diplomázott, majd 1997-ben Szarvason szerzett halászati szakmérnöki diplomát. 

Gyerekkorának szinte minden nyarát a Balatonnál, a fonyódi Szúnyogszigeten töltötte a nagyszülőknél. Nagyapja a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnökeként bérelte azt a Balaton-parti helyet, ahol az unoka az egykori horgászházikóból otthont épített magának. Édesapjától, nagyapjától és a fonyódi öreg horgászoktól leste el a pecázás fortélyait. A balatoni gyermekévek meghatározták későbbi életét, utat mutattak a pályaválasztáshoz.

Friss diplomásként pályáját 1988-ban a Balatoni Halászati Zrt.-nél kezdte, ahol 2004-ig az irmapusztai telep halászati telepvezetőként, később a Marcali-Buzsák-Fonyód tógazdaságokból álló üzemegységet vezetőjeként dolgozott. 2005-2008 között a Czikkhalas Kft.-nél Egyed Imre mellett a haltermelést irányította.

2010-2013 között a Balaton Agrár Zrt.-nél dolgozott fonyódi tóegységvezetőként. A magánszféra irányába tett kitérő után, 2014-ben visszakerült a jogutód céghez, akkor már új megbízatással. Az újrakezdés egybeesett a cég iparszerű, kereskedelmi célú halászati tevékenységének lezárásával és egy új korszak alapjainak a megteremtésével.

A feladat nem kevesebb volt, mint a halgazdálkodás olyan módon történő átalakítása, ami a horgászat számára értékes halfajokból - a javuló vízminőség mellett is - optimális fogás elérését biztosítja, nem fenyeget a halállomány sokszínűségének megszűnésével, továbbá biztosítja a természeti értékek védelmét és a minőségi turizmus feltételeit. 

Az elmúlt tíz év vezérigazgatói munkájának eredményeként a társaság vagyona évről-évre gyarapodott. Példa nélküli egy állami gazdasági társaság életében, hogy saját forrásokból vásárol új tógazdaságot, és azt termelésbe állítja – ez is megtörtént 2017-ben. 2019-ben vagyonkezelésbe vették a régi tógazdaságokat, ahol immár több mint ezer hektáron termelhetik meg a balatoni telepítésekre és piaci értékesítésre szánt halat. Ez azért volt óriási lépés, mert a társaság ettől kezdve már nem szorult vásárlásra, hiszen teljes mértékben saját termelésű hallal tud megfelelni az előírt telepítési kötelezettségének, ezen felül pedig a szabadpiacon is jelen van.

Szintén erre az időszakra tehető a társaságnál elkezdett kutatási, innovációs és fejlesztési munka a horgászok által preferált célfajok állományainak megerősítése érdekében. Pályázati forrásból, konzorciumi partnerekkel közösen létrehozták a kősüllő balatoni állományának génbankját és világszinten is egyedülálló, őshonos halfajok természetes körülmények közötti ívását elősegítő eszközöket fejlesztettek ki, amelyek hosszabb távon támogatják a Balaton fenntartható halgazdálkodását.

2022-ben márkanév lett a „Balatoni hal”, amely elsőként a „minőségi magyar hal” védjegyet, majd eredetmegjelöléssel védett, uniós oltalmat szerzett. Jelentős lépés volt ez a lakosság és balatoni vendéglátósok irányába, akik a halászat leállítását követően legálisan nem juthattak balatoni halhoz.

Szári Zsolt nevéhez fűződik az egykori keszthelyi halásztelep területén létrehozott Első Balatoni Sporthorgász Centrum megépítése és a hozzá kapcsolódó kikötő felújítása. Itt hódolhatnak szenvedélyüknek azok a horgászok, akik a Balatonhoz látogatnak, hogy kipróbálják szerencséjüket az ország egyik legnépszerűbb horgászvizén.

A gondos gazda szemléletének köszönhetően több mint 80 000 horgász látogat el évente a Balatonhoz, a horgászok által preferált célfajok állományai megerősödésének hírére.

A horgász versenysportban is aktív és sikeres évtizedek tudhat maga mögött, kétszer a magyar válogatott kerettagságig is eljutott.

Szári Zsolt szívügyének tekinti a Balatont, azt a régiót, ahová a munkája, a magánélete is köti. Azt vallja, hogy élete egyik legnagyobb adománya, hogy itt élhet és nap mint nap rácsodálkozhat a tóra. 2021-től egy éven át az agrárminiszter felkérésére miniszteri biztosként a Balaton élővilágának megőrzéséért dolgozott és ezen a poszton elmélyítette a jó munkakapcsolatot a tó környéki önkormányzatokkal, intézményekkel, szervezetekkel, tudományos műhelyekkel, egyetemekkel társadalmi- és civil szervezetekkel. Máig vallja, hogy a legtöbb, amit tehetünk, ha igyekszünk megőrizni a Balaton jelenlegi állapotát, miközben egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás és más természeti tényezők, valamint a társadalmi változások hatásainak kezelése és az ezek okozta problémák megoldása. 

Az ifjúságnevelés, a versenysport támogatása a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökségi tagjaként része mindennapi munkájának.

Szabadidejében a horgászat és a vadászat nyújt számára kikapcsolódást, de gyakran ragad tollat és veti papírra gondolatait.  Horgásztémájú novelláival nyert irodalmi pályázatot 2007-ben. 

2012-től vezette Pelsologia – A Balaton pártján című horgászblogját, amely szakmai és szépirodalmi írásokat is tartalmaz és nagyban hozzájárult Zsolt népszerűségének, szakmai elismertségének kiépítéséhez. 

A Nimród Vadászújság 2013.évi és a Vadászlap 2018. évi irodalmi pályázatának fődíját pedig már egy-egy vadászati témájú pályaművel érdemelte ki. Eddig három novellás kötete jelent meg: az „Árnyékok a vízen” 2008-ban, a „A Balaton íze” 2016-ban, az „AVE Pelso” 2020-ban, és egy kisregény, Két fűz között címmel 2013-ban, amelyet szerzőtársával, Peti Balázzsal írtak. Horgászattal kapcsolatos írásai a Magyar Horgász hasábjain is rendszeresen megjelennek.

A horgászat mellett 1991 óta vadászik.  Ez a szenvedély mostanában újra egyre nagyobb helyet követel az egyre kevesebb szabadidejéből, és a trófeák mellett egy friss kötetre való sztori is összegyűlt az évek során. A Völgyhíd árnyékában című novelláskötet 2023 év végén jelent meg.