Balatoni akadók

Előszó

A kilencvenes évek elején készült a Balaton akadóiról – elsősorban horgászok részére – ez a hasznos kiadvány. Az itt felsorolt akadók még ma is léteznek, de nem biztos, hogy mind jó, vagy megfelelő állapotban van, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltozott a Balaton vízjárása és a tartós alacsony vízszint biztosan hatással volt az akadók minőségére is.

Ennek ellenére nagyon érdekesnek és hasznosnak tartjuk ezt a kiadványt és interaktív formában jelentetjük meg honlapunkon, természetesen a szerző beleegyezésével. Reméljük sokan segítséget találnak itt legjobb horgászhelyeik kiválasztásához.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit ZRt.

Bevezető

Régóta foglalkoztatnak a balatoni akadók lelőhelyei. Magam is horgásztam a sóstói, világosi, aligai akadókon, ahová tíz évesen a keresztapám vitt el. Az ott fogott tarka süllők gyermekkorom legszebb emlékei. Amikor elkezdtem gyűjteni az anyagot, hogy megerősítsem a magam ismereteit, az első utam Tihanyba, Sörös Lajoshoz, a ma már nyugdíjas halászmesterhez vezetett. Segítségével nagyjából összeállt a tihanyi halászterülethez tartozó vizek akadóinak sora. Siófokon Pápai András - szintén nyugdíjas halászmester volt igen készséges segítőm. Ővele az aligai, világosi, sóstói, zamárdi környéki akadókat vettük sorra. Szemesen egy fiatal halászmester, Sörös Lajos tanítványa, Varró István adta át tapasztalatait. Volt a halászhajóján egy könyv, amely a Balaton halászóhelyeiről íródott. „Sajnos, már nincs meg, de a szerzője itt él Szemesen” - közölte. Így találtam meg Reöthy Ferenc tanár urat, a kiváló balatoni szakírót. Az aranyásók érezhettek úgy, ha kincsre bukkantak, mint én, amikor megajándékozott A Balaton halászóhelyei című munkájával. Kaposváron adták ki 1975-ben (Somogyi Almanach 23. szám). Ez a nagyszerű könyv többéves kutatómunka eredménye. Teljes képet ad a Balaton egykori halászóhelyeiről. Az akadókról is szolgált újdonsággal, de a bockáknak - amelyek a halásznak nem okoznak nagy gondot, ám a horgásznak jó fogási lehetőséget adhatnak - a pontos meghatározásaival, néprajzi vonatkozásaival egyenesen lenyűgözött. Az összeállított anyagot végül Szakál Tamás, a Balatoni Halgazdaság termelési igazgatója, Gönczy János, a kiváló természetesvízi és halászati szakértő, Elek László, a Halforg igazgatója, a Balaton tudósa nézte át, véleményezte és egészítette ki.

Zákonyi Botond a térkép összeállítója

Tanácsok a süllőzőhelyek megtalálásához

Az akadók egy része a parton lévő tereptárgyakról kapta a nevét. Ezek: fák, hidak, nagyobb épületek, amelyek már messziről is jól láthatók. Más akadók neve községekhez kötődik, például Szemesi műakadó, Zamárdi akadó. Személynévhez is tartozhat, például Cérusz, Cséplő. Hogyan találja meg az akadókat a Balatonon járatlan horgász? Nekem, fiatalon, kezdő horgász koromban egy idős siófoki halász adott jó tanácsot. A Cséplő-akadót szerettem volna megkeresni, híresen jó süllőzőhely volt. „Indulj meg, fiam, a csónakoddal a Cséplő alól, de úgy, hogy mindig lásd a Cséplő-őrházat (a Cséplő-őrház most is ott van a dombon, alatta van a parti nyaralósor), evezz negyven-ötven métert, akkor a fenyőfák teteje felett feltűnik az őrház első csúcsának likja. Evezz tovább addig, amíg az első csúcslik takarja a hátsó csúcslikat. Ha keresztüllátsz a két csúcslikon, akkor macskázz le! Ott van az akadókő.”

Hajszálpontos meghatározás volt. Az őszi nagy süllőzések idején a balatoni horgászok, a terület jó ismerői egymástól 100-150 méter távolságra felsorakoznak az akadók környékén. Csatlakozzunk hozzájuk, a balatoni horgászok szívélyesek, segítőkészek. Az akadók megkeresésének egyik egyszerű módja: az akadó feltételezett helyének környékén kössünk egy 10 méter hosszú kötél végére nehezéket, és kényelmes evezéssel vontassuk a csónak után. Ha koppan, vagy akad, megvan az akadókó! Az akadók méretei különbözőek.

A balatonszabadi rádióadókkal szemben, körülbelül 800-1000 méterre, amikor a szabadi kis adó és a nagy adó egybevág, takarják egymást, a nagy adó van hátul, a kis adó meg előtte, annak a vonalában a víz mélye szoba nagyságú sziklákat rejt. A szabadi környéki akadók eléggé iszaposak, ezért a helybeli horgászok egy része a fenekező ólmot parafa dugóba bújtatja. A dolog lényege: a szereléket ne engedjük nagyon belesüllyedni az iszapba, az alsó horgon lévő kishal vagy halszelet az iszapos fenék felett legyen.

Horgászszempontból fontos a marások ismerete. Ha az ember a partról megy befelé, körülbelül nyolc-tíz maráson megy át. Minden marást egy mélyebb követ. Az utolsó marás után már a természetes mélység következik. Ott az átlag másfél méteres mélység ferdén megy le három, három és fél méteresbe. Ez az a rész, amit nagyon szeretnek a halak. A déli parton, ha ősszel végigeveztem csónakkal a világosi bakterház magasságában, és eljöttem a likhídig (a likhíd a mai sóstói kemping előtti híd), sőt eleveztem a következő bakterház magasságáig, ahol a sóstói állomás van, mindig voltak kapásaim a maráson. Ha csónakból horgásztam, és élő hallal vagy Rapalával pergettem, a rávágás mindig a marást követő egy-két méteren jelentkezett.

Az évtizedek múlása az akadónál is változásokat hozott. A mesterséges akadó el- vagy megsüllyedhet, vagy megfejelik. A természetes akadó eliszaposodhat, a kotrások a mederfenéken hoznak változásokat. A sajnálatos partrendezések (lebetonozott partszakasz), az újabb strandok létesítése érdekében a part feltöltése, bekerítése miatt ívóhelyek vesztek el.

Térképmagyarázat:

Balatonon ma megtalálható akadók és bockák megnevezése. Ezek a balatoni süllők és fogasok feltételezett tartózkodási helyei.

1.	SZERDAHELYI-AKADÓ. A Szerdahelyi-öböltől nyugatra, a parttól körülbelül 100 méterre. A víz mélysége 2 méter.
2.	ALMÁDI-AKADÓ. A balatonalmádi strandtól délnyugatra. a nádtól körülbelül 50 méterre. A víz mélysége 2 méter. Az akadó mérete: 100 x 40 méter.
3.	AKADÓ VAGY HÁROM PINCE ELEJE. (Három pince van egymás mellett a dombon, a neve innen ered.) Balatonalmádi és Fűzfő között, a nádastól körülbelül 100 méterre, 600 x 200 méteres szétszórt tagolásban. A víz mélysége 3 méter.
4.	FŰZFŐI-AKADÓ. 50 x 50 méteres, szinte kör alakú, 300-350 m éter hosszan a Fűzfői-öböl közepén. A víz mélysége: 3-3,5 méter.
5.	TÖRÖKVERŐ VAGY KENESEI LUKAS PART ELEJE. Tihany irányában nyugatra, a parttól körülbelül 100 méterre. A víz mélysége 2,5 méter. Itt drótakadályok vannak a vízben, sok halász hálóját megszaggatták, de nagy részüket már kiszedték.
6.	BOKRI. Akadó, részben telepített, részben vadon nőtt fás, bokros terület, völgyszerű bevágásban. A balatonaligai mólótól északra, a parttól körülbelül 300 méterre. A víz mélysége 4 méter.
7.	NÁD ELEJE. Igen goromba akadó, nagyon tépi a hálót. A balatonaligai mólótól északra, a maradék nád elejének keleti oldalától körülbelül 300 méterre. A tó fenekén mélyedések vannak. A nád 4-500 méter hosszú volt, ma már ritkás. A víz mélysége 4 méter.
8.	NAGYBOKROS, NAGY BOKRI-AKADÓ. Régen vadrózsabokrok nőttek tömegesen a réten és a part alján. A balatonaligai mólótól északra, a parttól körülbelül 300 méterre. A víz mélysége 4 méter.
9.	KISBOKROS, KISBOKRI-AKADÓ. Régen vadrózsabokrok nőttek a part szélén. A balatonaligai mólótól északra, a parttól körülbelül 350 méterre. A víz mélysége 4 méter.
10.	HÁGICSÓ-AKADÓ. Lépcsőfeljáró a balatonvilágosi őrházhoz, amely ma vasúti megálló. A parttól körülbelül 350 méterre található. A víz mélysége 4 méter.
11.	GÉRUSZ-AKADÓ. Nevét az egykori csónakda (csónakkölcsönző) tulajdonosától kapta. A vízkiviteli mű mellett található, a parttól körülbelül 350 méterre. A víz mélysége 4 méter.
12.	HÁROM AKADÓ VAGY HATÁRI-AKADÓ. A gamászai és világosi puszták határán van. Balatonvilágostól északra, a parttól körülbelül 350 méterre. A víz mélysége 4 méter.
13.	HATÁR- VAGY HATÁRIKŐ, KIS HíD ELEJE. A domb tetején a határkő a gamásza-szabadi határt jelölte. Balatonvilágostól nyugatra, a parttól körülbelül 350 méterre. A víz mélysége 4 méter. (A 6-13. számú pontok akadósort képeznek, a helybéli halászok, illetve horgászok szerint kitűnő süllőzőhelyek.)
14.	TAVALI-AKADÓ. A Sóstó és a sóstói major előtti akadó. A parttól körülbelül 1000 méterre. A víz mélysége 4-5 méter.
15.	CSÉPLŐ-AKADÓ. A halászok úgy mondják, hogy egy Cséplő nevű vasúti őrtől kapta nevét. A sóstói vasútállomástól északkeletre, a parttól körülbelül 1000 méterre. A víz mélysége 4-5 méter.
16.	HARCSÁS. Jó harcsafogó hely. A téli halászat emléke él ebben a névben. A sóstói vasútállomás és Siófok között északra, a parttól körülbelül 400 méterre. A víz mélysége 5-6 méter (a közlések szerint ez viszonylag sík terület, akadók nincsenek).
17.	FOGASTANYA. A fenék köves. A nagy fogasok szívesen tartózkodnak ezen a területen. Balatonszéplak alsó vasútállomástól északkeletre, a parttól körülbelül 400 méterre van. A víz mélysége 2-2,5 méter.
18.	REPÜLŐGÉPRONCS. Zamárdi felső vasútállomástól északkeleti irányba, a parttól körülbelül 3000 méterre, 3-4 méter mélységben.
19.	TEMPLOMI-AKADÓ,KÖRTEFAI-AKADÓ. A múlt században állítólag egy kőszállító uszály süllyedt el ezen a helyen. Az uszályt valószínűleg kiemelték, mert 1953-ban kőszórással műakadó létesült itt. A zamárdi vasútállomással szemben, a parttól körülbelül 400 méterre, található.
20.	BAKACS- VAGY ZAMÁRDI-AKADÓ. Bakacs tulajdonképpen Tihanyban van. Itt kosarakat raktak a vízbe, és kövekkel rögzítették. A szántódi révkikötőtől keletre, a parttól körülbelül 300-400 méterre van, a víz 3-3,5 méter mély.
21.	CIFRA HíDI-AKADÓ. Közvetlenül a szántódi révkikötő mellett van, körülbelül 300- 400 méterre a parttól. Ezt az akadót sokszor megkotorták. A víz 3-4 méter mély.
22.	FÖLDVÁRI SZAKADT PART VAGY ÖSAKADÓ. Balatonföldvár végétől északra, a maradék nádtól körülbelül 100 méterre van.
23.	SZÁRSZÓI-AKADÓ. 2000 méter hosszan párhuzamos a parttal. 500 méter széles. Itt helyezik el a süllőfészkeket. Távolsága a parttól 200 méter.
24.	SZEMESI-MŰAKADÓ. Balatonszemestől északnyugati irányban, a parttól körülbelül 500 méterre. Méretei: 100 x 200. Egysoros kőszórás. Megfejelésére több uszály követ is felhasználnak. A víz 2-3 méter mély.
25.	MELEGEDŐ-MŰAKADÓ. Balatonszemes és Balatonlelle között, a parttól körülbelül 1200 méterre. A víz mélysége 3 méter. Altalaja sóderos. A maráson belül is sóderos a fenék, ezért az akadót sóderosnak is nevezik. A melegedő szó a halak különleges szokására, viselkedésére utal. Rekkenő höségben a nagyobb halak a víz felszínére húzódnak, és itt mereven megállva napoznak. Az akadó 100 méter hosszú.
26.	AKADÓ. A balatonlellei móló és a Forró-árok felezőpontjában, a parttól 500 méterre északra, a 3,8 méteres vízben 100 köbméter szepezdi vörös kőből épült. 30 méter hosszú, 3 méter széles, magassága 1-1,5 méter.
27.	MŰAKADÓ VAGY ÜSZÖGVÉGI-AKADÓ. A fonyódligeti vasúti megállótól északkeletre, a parttól körülbelül 1000 méterre van.1000 méter hosszú, 300 méter széles kőszórás. A víz mélysége 3 méter.
28.	FONYÓDI-BOCKA. A fonyódi hajóállomástól északkeletre, a parttól körülbelül 400-500 méterre található. A víz mélysége 2,5-3 méter. Az altalaj keményebb, homokos agyag. E számmal jelzett helyre merőlegesen a parton fut be a Balatonba a nevezetes Fonyódi-árok vagy Nagy-árok. Harcsák ívóhelye.
29.	ÁGOSTONKŐ-BOCKA. A fonyódi hajóállomástól északkeletre, a parttól körülbelül 400-500 méterre van. A. víz mélysége 2,5-3 méter.
	Fonyód előtt, közel egymáshoz akadósor húzódik:
30.	ÖREGKŐ-AKADÓ. A fonyodi hajóállomástól északnyugati irányban, a parttól 500-600 méterre 1000 x 500 méteres, szinte egybefüggő kőpad. A víz mélysége 3 méter.
31.	KONGATÓKŐ VAGY KONGÓKŐ. A parttól körül- belül 500-600 méterre van. A víz mélysége 3 méter, (része a fonyódi akadósornak).
32.	TEMETŐI KŐ. A parttól 500-600 méterre található. A víz mélysége 3 méter (része a fonyódi akadósornak).
33.	FERKÓ KÖVE. A parttól 500 méterre van. A víz mélysége 2,50-3 méter (része a fonyódi akadósornak).
34.	HATÁRIKŐ-AKADÓ. A parttól 500-600 méterre van. A víz mélysége 3 méter (része a fonyódi akadósornak).
35.	MARCINKŐ. A parttól körülbelül 500-600 méterre van. A víz mélysége 3 méter (itt ér véget a fonyódi akadósor).
36.	FALUALJA, SÁROS VAGY KERESZTÚRI FALUALJA. A balatonmáriafürdő hajóállomástól északnyugatra, a parttól körülbelül 800-1000 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
37.	BÉKÜ- VAGY BÖKŐBOCKA. Ez a terület valamikor kitűnő halfogóhely volt. Sajnos, a partfeltöltések után elvesztette eredeti jellegét. Ma már inkább keszegfélék horgászatára alkalmas. Balatonmáriafürdötől északnyugatra, a parttól körülbelül 250-300 méterre van. A víz mélysége 2 méter.
38.	HATÁRIKŐ VAGY HATÁRI-BOCKA. Az 58-as számig jelzett helyek, (BÁCKABOCKÁIG) akadók, bockák, kőpadok, váltogatják egymást elszórtan. A Határikő Balatonberény és Balatonkeresztúr határa. A bocka a parttól körülbelül 200 méterre van. 400-300 méter kiterjedésÓ. A víz 1,5-2 méter mély.
39.	VISIKÜ-BOCKA. Kisebb akadó a parttól körülbelül 200 méterre. A víz mélysége 1,5-2 méter.
40.	ŐREGKŰ. Akadó a parttól körülbelül 150-200 méterre. A víz mélysége 1,5-2 méter.
41.	KÖVES, KIS KÜECS. Akadó a parttól körülbelül 150-200 méterre. A víz mélysége 1,5-2 méter.
42.	HEGYES-KŐ, HEGYES-KÜ. Északkeleti irányban nyúlik be a Balatonba az akadó. A parttól körülbelül 150-200 méterre van. A víz mélysége 1,5-2 méter.
43.	AKADÓ. A balatonberényi vasútállomás északi vonalának és a Balatongyöröktől déli irányba húzott vonalnak a találkozásánál, a parttól 1300 méterre északra a 2 méteres vízben található. Mérete: 50 méter hosszú, 2 méter széles és 1 méter magas.
44.	CSICSÉRIKŐ VAGY CSICSERGŐ. Régen a Kis-Balaton madárvilágának kirándulóhelye, nádmentes kavicssziget. A Kis-Balaton pusztulásával elvesztette a madár csicsergésről elnevezett jellegét. A mai halászok szerinta név magyarázata: itt hal el a keleti és a nyugati "lotyogók" gyenge hullámzása, errefelé már csicsereg a hullám. Az akadó a parttól körülbelül 150-200 méterre van. A víz mélysége 1,5-2 méter.
45.	ASZÓ VAGY ASZÓKŐ. Bocka. Alacsony vízállásnál szigetecske. Mesterségesen keletkezett. A követ az északi oldalról szállították ide. A halászok szerint a Hunyady grófok egykori kis gőzhajókikötőjének a maradványa. A parttól körülbelül 150-200 méterre van. A víz mélysége 1,5-2 méter.
46.	SARKANTYÚ-BOCKA. Nevét alakjáról kapta. A fenék agyagos, márgás. A parttól körülbelül 200 méterre található. A víz mélysége 1,5-2 méter.
47.	BANDIR-BOCKA. Személynévből származó elnevezés. A parttól körülbelül 200 méterre. A víz mélysége 1,5-2 méter.
48.	SZÉNYEL-BOCKA. A tópart közelében, sekély vízben található. Kemény, fekete agyag a Balaton feneke, olyan fekete, mint a „szény” (feketeszén).
49.	SZITA-BOCKA. A parttól körülbelül 1000 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
50.	PÁSZTORHÁZI-BOCKA. A parttól körülbelül 1500 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
51.	ZSIDÓ TEMETŐIAKADÓ. A parttól körülbelül 1500 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
52.	NAGY AKADÓ VAGY AKADÁLY. A bocka a parttól körülbelül 1500 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
53.	SÁRGA-BOCKA. A parttól körülbelül 1500 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
54.	ŐREG-KÜECS, ŐREGKŐVES. A parttól körülbelül 1500 méterre van. A víz mélysége 3 méter. 50-től az 54-es akadóig egyvonalban AKADÓSOR.
55.	GÖBECS, KANÁSZGÖBECS. Természetes akadó, a telkek parcellázása előtt sertéslegelőként hasznosították. A szemfüles kanászok sok halat fogtak itt. Innen a név. A parttól 200 méterre van, elszórtan köves.
56.	KÜECS-HÓNALJ. A Balaton medre itt kavicsos. A parttól körülbelül 200 méterre található. A víz mélysége 2 méter.
57.	FEKETE-BOCKA. A lerakódott iszap-latyak a tőzegtöl fekete színű. A parttól körülbelül 300 méterre található, a víz mélysége 2 méter.
58.	BÁCKA-BOCKA. Akadó a Zala folyó torkolatától északra, a parttól 300 méterre van. Elszórtan köves. A víz mélysége 2 méter.
59.	BAKTERHÁZ ELEJE, ŐRHÁZI-AKADÓ. A jelenlegi fenékpusztai vasúti megállótól északkeletre, a parttól 500-600 méterre található. A víz mélysége 1-1,5 méter.
60.	KUCSI-BOCKA. A parttól körülbelül 500-600 méterre van. A víz mélysége 1-1,5 méter.
61.	SAS-TORNYA-BOCKA. A parttól körülbelül 500-600 méterre van. A parton régi romtorony látható. A víz mélysége 1,5 méter.
62.	ÁROKKŐ ELEJI-BOCKA. A parttól körülbelül 500-600 méterre van. A víz mélysége mintegy 1-1,5 méter. 59-től 62-ig AKADÓSOR közel egymáshoz.
63.	ISZAPCSAPDA. A parttól 200 méterre található. Az iszapcsapda szélessége 200 méter.
64.	GYEPŰ-BOCKA. A Keszthelyi-öbölben, Gyenesdiás alatt, a parttól 50 méterre van. A víz mélysége 1 méter.
65.	ISZAPCSAPDA. Gyenesdiás alatt a parttól 200 méterre található. Az iszapcsapda szélessége 200 méter.
66.	ÁMORI-BOCKA. A gyenesdiási strandtól délre, a parttól körülbelül 500-600 méterre van. A víz mélysége 2-2,5 méter.
67.	HÉVÍZI-BOCKA. A Balaton itt állítólag sosem fagy be, mert a víz "heves" (meleg vizű források táplálják). A parttól 100-150 méterre van. A víz mélysége 1-1,5 méter.
68.	VONYARCI-BOCKA. A Vonyarcvashegyi vasútállomástól délre, a parttól körülbelül 150 méterre van. A víz mélysége 1,5 méter.
69.	ISZAPCSAPDA. A vonyarci strand előtt 200 méterre található. Szélessége 200 méter.
70.	VASHEGYI-BOCKA. A Vonyarcvashegyi moteltől nyugatra, a parttól 200 méterre van. A víz mélysége 1,5 méter.
71.	HATÁRSZÉL VAGY HATÁRI-BOCKA. Balatongyörök és Határederics között. A becehegyi vasúti megállótól keletre, a parttól körülbelül 200 méterre van. A víz mélysége 1,5 méter.
72.	ITATÓI-BOCKA. Az edericsi itató. Valamikor itt hajtották le az állatokat a vízhez mosdatni és itatni. Becehegy és balatonederics között, a parttól körülbelül 50 méterre van. A víz mélysége 1 méter.
73.	FOGASOS-BOCKA. A Szigligeti-öbölben, a parttól körülbelül 500 méterre van. A víz mélysége 2 méter.
74.	SZIGETI- VAGY SZIGLIGETI-BOCKA. A szigligeti-öbölben, a parttól körülbelül 500 méterre. A víz mélysége 2,5 méter.
75.	REPÜLŐGÉPRONCS. 400-500 méterre a parttól, a szigligeti hajóállomás irányából 1000 méterre, nyugatra.
76.	SZILVÁSALJA VAGY KÜESTANYA-AKADÓ. A badacsonyi vasútállomástól délkeleti irányban, 600 méterre van. A víz mélysége 3 méter.
77.	GRÓFHÁZALJA- VAGY GRÓFHÁZ ELEJE-AKADó. Esterházy-birtok volt. Badacsonyörstől délre található 800 méterre a parttól. A víz mélysége 3 méter.
78.	RÉVFÜLÖPI hajóállomástól délkeletre vízkiemelő, a parttól 800 méterre. A víz mélysége 3,5 méter.
79.	SZEPEZDI NÁD ELEJE VAGY MITANYÁNK. A nád előtt a jég elsaralja az iszapot (az iszap homokkal keveredve sáros feneket képez), túrolásokat okoz. Ilyenkor nem lehet halászni. Ha ez elsimul, akkor a terület bőven ad halat. A horgászok és halászok kedvelt halfogóhelye. Innen a név: „Mitanyánk”. A fenéken turzások találhatók. A parttól körülbelül 800-1000 méterre van. A víz mélysége 3,5 méter.
80.	VIRIUSZTELEP. Alapítójáról elnevezett fürdőtelep. Az akadó a szabadstranddal szemben, a parttól körülbelül 800 méterre van. A víz mélysége 3,5-4 méter, medertörés.
81.	KÖVES ELEJE. A zánkai ifjúsági tábor alatt, a parttól körülbelül 100-150 méterre van. A víz-mélysége 1,5 méter. A fenék köves.
82.	BUKTATÓ ELEJE. Zánka és Balatonakali között, a parttól körülbelül 200 méter van. A víz mélysége 2 méter. Nagy kövek találhatók a vízben, a háló húzáskor le-lebukik.
83.	AKALI NÁD ELEJE. Balatonakali hajóállomás kikötőjétől nyugatra, a hosszan elnyúló nádas előtt található. A tófenék köves. A víz mélysége 1,5 méter.
84.	AKALI-FALUALJA. A horgásznak a Balatonakali templom tornya adja az irányt a parttól körülbelül 600-800 méterre. A víz mélysége 2,5-3 méter. A fenéken kőszóródás van.
85.	BALATONAKALI MANDULA CSÁRDA ALATT. Az egykori Természetbarát kemping előtt, a parttól 300 méterre van. Mérete: 100 x 100 méter. Köves, kavicsos fenék.
86.	VAKAKADÓ. A kiliántelepi vasúti megállótól délkeleti irányba, a parttól körülbelül 600-800 méterre van. A víz mélysége 2,5-3 méter. Szétszórt kövezés. Igen nehéz a kövek helyét meghatározni.
87.	AKADÓ ELEJE. A Vakakadó magasságában, 600-800 méterre a parttól. A víz mélysége 2,5-3 méter.
88.	IKRÁZTATÓ. Akadó a nád előtt. A balatonudvari vasútállomástól délnyugati irányba, a nádtól 50 méterre található. A víz mélysége 1,5 méter.
89.	T ALAKÚ RÓMAI KORI FALMARADVÁNY. A bozsai-öbölben.
90.	SAJKÓDI FELSŐ KÖVES. A tihanyi horgásztanyától északnyugati irányban, a parttól körülbelül 100 méterre található. A víz mélysége 1,5 méter.
91.	SAJKÓDI ALSÓ KÖVES. A sajkódi felső kövestől délre, a parttól körülbelül 100 méterre. A víz mélysége 1,5 méter.
92.	TIHANYI-KÚT. A Balaton legmélyebb pontja. A víz mélysége 10,67 méter. A tihany-balatonszántódi kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van.
93.	AKADÓ. A tihanyi kompkikötőtől körülbelül 1 kilométerre keletre, a még létező nád előtt 200 méterre. A víz mélysége 3 méter.
94.	CIPRIÁN-AKADÓ. A Ciprián-forrás alatt a parttól keleti irányba körülbelül 200 méterre. A víz mélysége 3 méter.
95.	EBEFA VAGY EBEFABOZÓT. Régen sűrű nádas volt, gyönyörű nyurgapontyok éltek itt. Ma már csak nádcsonkok tarkítják. Körülbelül 50 méterre a maradék nád szélétől bozótos hely. A víz mélysége 1,5 méter.
96.	KŐMEJEDALJA VAGY KŐMEJED-DOMB-ALJA. Akadó a nád szélétől körülbelül 50 méterre délre. A víz mélysége 2 méter.
97.	AKADÓ A PALOZNAKI ÖBÖLBEN A parttól körülbelül 50 méterre. A víz mélysége 1,5 méter.

AKADÓ.
Az a hely, ahol a halász hálója húzás közben el-, vagy megakad. A mesterséges akadókat műakadónak hívják. A mesterséges akadó a süllőszaporítás helye. Ezek az akadók úgy készülnek, hogy az északi parton vörös kővel megrakott uszályok terhét a déli part bizonyos helyein a két méternél mélyebb vízbe süllyesztik. Ezeket időnként „megfejelik” (követ szórnak rá), felújítják. Mesterséges akadók hosszú sora található a déli part 2-4 méteres vizeiben Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonberény községek előtt, illetve között. A természetes akadók megtanították a halászokat, hogy ott nagyobb mennyiségű halat foghatnak és a nemes halak közül is a legnemesebbet, a fogast. A halászok már ősidők óta ismerték a süllő tartózkodási és ívóhelyeit, ezért a természetes akadókat mesterséges akadókkal egészítették ki. Ilyen - többnyire még ma is használatos-természetes akadók voltak: az aligai kövek, a földvári magas part alja, a lellei árok eleje, a fonyódi bockák, a berényi kövek.

BALATON.
Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb tava. A legsekélyebb tavak közé tarfozik. Átlagos vízmélysége közepes vízállásnál - csak 3 méter. Tihany és Balatonkenese között 4,25 méter, a Keszthelyi-öbölben csak 3 méter. A tó legmélyebb része a tihanyi kút, ahol a hosszú, keskeny gödörben 12,2 méter mélység is mérhető. Az északi parton a meder gyorsan eléri a 2 métert, és folyamatosan mélyül tovább. A legnagyobb mélységet a déli, somogyi parthoz közelebb táláljuk, az északi és déli part távolságának kétharmadában. Ismét délnek megint sekélyebb lesz, és a déli parttól körülbelül 1000 méterre meredeken emelkedik a tófenék, itt 1,5 méteres a víz, majd egyenletesen simul a parthoz. A Balaton vízállása a befolyó vizek, a csapadék, az elfolyás és a párolgás mennyiségétől függ. Elfolyás csak a Sió szabályozása óta van. A tó vize 2,2 év alatt cserélődik ki.

BOCKA, DÖRC.
A bocka nem kő, hanem turfás-tőzeges kemény talaj.A bocka a nevét a feltöltéstől kapta, mert általában amit a Balaton épít, azt a balatoni ember dörc, turzás, küecs, göbecs néven emlegeti. A fonyódi halászok így magyarázták meg: „A hal a bockán végzi összegyüvetelét, és küen a fürdést. A bocka kemény agyagpad, se kű, se föld, és tisztának kell neki lenni, másként nem gyün rá a hal; a kű likacsos, olyan, mint a tormareszelő, s ezen fürdik a süllő meg a fogas.” A bocka keménysége attól függ.