Lénai tok fogások a Balatonon

2024. április 30.

A közelmúltban két egymástól független tok fogásról értesültünk a Balaton középső medencéjéből. A halak meghatározása kapcsán alábbi cikkünkben szeretnénk segítséget nyújtani horgásztársainknak, ezzel is elősegítve, hogy idegenhonos fajokat ne helyezzenek vissza a Balatonba!

Előbb április 19-én Révfülöpön Németh Zsolt, majd egy nappal később Balatonlellén Janka János horgásztársaink fogtak ki 1-1 tokhalat a Balatonból. Mivel nem tudták pontosan meghatározni a halak faját, visszaengedték a Balatonba. Attól tartottak, hogy esetleg védett vágó tok, vagy „nem fogható” státuszba tartozó kecsege akadt horgukra.

A tokfélék meghatározásában akkor lehet könnyen egyértelmű álláspontra jutni, ha rendelkezésre áll alulnézeti fotó, amelyen megvizsgálhatók a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai jegyei, illetve egymáshoz viszonyított helyzetük.

Mivel ilyen fotók nem álltak rendelkezésre, a biztonság kedvéért megkérdeztünk három halbiológus és egy toktenyésztéssel foglalkozó halas kollégát is, akik egybehangzóan megállapították, hogy mindkét hal lénai tok, vagy más néven szibériai tok (Acipenser baerii) fajba tartozik. Ezt a fajt előszeretettel tenyésztik étkezési célra és több hazai horgásztóban is megtalálható, azonban nálunk idegenhonos, így jelenléte nem kívánatos. A Balatonban egyébként sem ismerünk őshonos tokféle előfordulást, így nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen hallal találkozhatnak a balatoni horgászok. (Elméletileg a Sió zsilipen egy hajóval együtt „felzsilipelhetne” dunai eredetű kecsege is, de a Sió felső folyásáról sem ismert kecsege előfordulás.) A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.

A fentiek alapján kérünk Minden Kedves Balatoni Horgásztársat, hogy ha idegenhonos lénai tokot fog, akkor azt a tóba ne engedjék vissza!

Annak érdekében, hogy a fogott tokféle meghatározása pontos legyen, kérjük a halat alulról, a szájkörnyéken vizsgálni, illetve ugyaninnen fotózni!

A szakkönyvekben olvasható több más alaki határozóbélyeg közül igyekeztünk a lényegi különbségeket kiemelni, hogy ezzel segítsük bizonytalan Horgásztársainkat:

A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.

Ajánlott irodalom: Ferincz Árpád – Staszny Ádám – Dérer István – Urbányi Béla (2023): Magyar halkönyv.

Az alábbi képgalériában a Révfülöpön fogott tokhalról láthatnak képeket:

Az alábbi képgalériában pedig a balatonlellei fogás látható:

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy weboldalunkon a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket használunk. Adatkezelési tájékoztató