Tisztelt vezetőség
Két kérdésem lenne: ki dönti el, hogy hol telepítenek és Siófoktól Akarattyáig miért nincs telepítés?
Második: Tudták, hogy a sió csatornát lezárják, ennek ellenére értékesítették az engedélyeket! Tudom 30-40km re van víz a sióban, de ez jelentős utazással jár.Lesz-e jóváírás az idei engedélyeknél és mikor lesz víz a Sióba?
Tisztelettel: Kessler János

Tisztelt Kessler János Úr!

A haltelepítéshez olyan terület szükséges, ahová egy több 10 tonnás (20-40 tonna) halszállító jármű kártétel nélkül be tud hajtani, oda tud állni 2 méteren belül a vízhez, hogy a csúszdája a kellő távolságra beérjen és ott legalább 50 cm-es víz legyen kövek nélkül. Ezt követően kellő hely legyen a megforduláshoz és a kihajtáshoz is! Az altalajnak szilárdnak (lehetőleg beton vagy murva) kell lennie, mert a hal leengedés során a jármű maga alá folyatja a vizet és emiatt a telepítés után elkapar, elakad, ha nincs meg a kellő szilárdság. Ha a siófoki Aranyparton, illetve Balatonkenesén lévő telepítési pontjaink között Ön ismer a fenti kritériumoknak megfelelő szabad partszakaszt, kérem legyen szíves írja meg nekünk!
A Sió-csatorna nem Társaságunk kezelésébe tartozik, hanem a Siófoki Horgász Egyesülethez, így ők adnak ki rá területi jegyet. (A balatoni éves jegy érvényes minden vizünkre!) Kérem a kérdéseit a nevezett egyesület felé legyen szíves feltenni!
Tisztelettel:
Nagy Gábor

P.Gyula Tisztelt Nagy Gábor Úr! Az évi 6000db egynyaras süllő telepítés,nem kevés egy kicsit? Ennek jó ha egytizede megmarad! Ebből 600 000db-ot kellene belerakni,hogy a 6000db jó esetben megmaradjon!

Tisztelt Papp Gyula Úr!

Az, hogy mi sok, vagy mi kevés nézőpont kérdése. A balatoni süllőállomány az utánpótlását a saját szaporulatból oldja meg, mi a telepítéssel csak rásegítünk erre, de nem a telepítés jelenti a fő utánpótlási vonalat, mint pl. a ponty esetében.
Az évi telepítési kötelezettségünk 6 tonna (ez átlagos darabszámban épp egy nullával több, mint amit Ön írt!).
A süllő telepítéssel kapcsolatos problémákról már sokszor írtunk, igyekszem összefoglalni a lényeget:
1. Az egynyaras süllő termelése nem tervezhető úgy, mint a pontyé. Alacsony hozamot produkál, és általában akkor derül ki, hogy termett-e egyáltalán, amikor megkezdődik az adott tó lehalászata. Vannak olyan évek amikor országszerte balul sikerül a nevelése. Amennyiben nincs táplálék hala (razbóra, kis keszeg, kárász), nem lesz őszre egynyaras, bármennyi előneveltet kihelyezünk.
2. Közbeszerzésre kötelezettek vagyunk. Ez azt hiszem nem szorul magyarázatra, miképpen nehezíti dolgunkat.
3. Ha terem is egy tógazdánál, általában kötő árucikk (ha viszel 100 q pontyot, kapsz egy kis süllőt is).
4. Jövő évtől talán már saját termelésből is meg lesz az a 6 tonna, hiszen két tógazdasággal bővülünk. Ha minden a terveink szerint alakul, ezt a számot is tolhatjuk még feljebb.
Tisztelettel: Nagy Gábor

Tisztelt Vezetőség!

Érdeklődnék, hogy van-e valamilyen szintű monitorozása a balatoni törpeharcsa állománynak? Sajnos idén Csopakon horgászva nagyon rossz tapasztalataim vannak, és úgy tűnik a helyzet évről-évre rosszabb. Nem is mint horgászt aggaszt a kérdés, inkább mint természet szerető embert.

Tisztelt Tóth Ákos Úr!

Igen, a Balatoni Limnológiai Intézettel közösen végzünk egy monitorozást, kutatást. Jelenleg Tihanyban, Keszthelyen és Siófokon vannak kihelyezve varsák, amelyeket adott időközönként „felnézünk”, hogy az eredményeket dokumentálni tudjuk. Az összesítést majd az év végén fogjuk megtenni. Egyébként gyakran előfordul, hogy túlnyomó részt más élőlények kerülnek bele. A továbbiakban tervezünk Balatonkenesén és Balatonfűzfőn is kihelyezni ilyen eszközöket. Siófokon egyébként döglik a törpeharcsa, ennek okát egy korábban, másik kérdésre, de hasonló témában adott válaszomban boncolgattam.

„A törpeharcsa évtizedek óta jelen van a Balatonban, jellemzően lokálisan, bizonyos szűk területekre korlátozódva. Hasonlatosan az ezüstkárászhoz (mely halfajra bizonyos vízterekben szintén jellemző a gradációszerű felszaporodás) mindeddig nem tudott stabil és erős populációt kialakítani a víz sajátosságai, valamint speciális szaporodási stratégiája miatt. Egyes kikötőkben fel-feltűnő családokat egyszerűen el lehet távolítani egy sűrű szövésű merítőszákkal, illetve a kifogott felnőtt halakat tilos visszahelyezni a vízbe. Állományát folyamatosan karbantartja egy csak és kizárólag a törpeharcsát megbetegítő iridovírus is, ami rendszeresen tizedeli a növendék és felnőtt halakat. Sajátos szaporodási stratégiája miatt egyébként csak és kizárólag a hullámzástól védett, tiszta vizű öblözetekben képes ívni és családot nevelni, a nyílt vízen az erős hullámzás és felkavarodó víz szétveri a családokat. Később a felnövekvő egyed már megjelenhet a nyílt vízen is, de itt nem érzi jól magát, nem talál bőséggel táplálékot, éppen ezért elsősorban nádszélben, mélyebb és növényzetben gazdag kikötőkben találja meg optimális életfeltételeit. Gyérítésére törpeharcsa varsa kihelyezéssel van lehetőség, de elsősorban ott eredményes ez a módszer, ahol nagyon erős a populáció, és elsősorban az őszi időszakban hatékony.”

Üdvözlettel:

Hamvasi Miklós